Névnap

Ma 2014. július 29., kedd, Márta, Márti és Flóra napja van. Holnap Judit és Xénia napja lesz.

Ki olvas minket

Oldalainkat 4 vendég böngészi

Belépés



Kiemelt weblapok

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Felügyelet

 
   
 
Köszöntjük weblapunkon
Segít a COOP PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Administrator   
2013. április 15. hétfő, 19:56
Módosítás dátuma: 2013. április 15. hétfő, 19:57
 
Kötődésről, szeretetről – korai tapasztalatok (0-3 év) PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Makónyi Judit   
2012. július 23. hétfő, 12:15

„Ha van, az maga az üdvösség, ha nincs, akkor oda az élet minden szépsége”- írja Erich Fromm az anyai szeretetről. Modern, rohanó világunk nem tudja nélkülözni az egymás felé fordulást, hiányának következményeit, éppen rohanó életmódunk mutatja meg bántó élességgel. A születéstől felnőttkorig minden kapcsolatunkban, viszonyainkban, választásainkban tetten érhető a korai szeretetkapcsolataink tapasztalata, élmény–lenyomata. Az újszülött azzal az ősi-genetikai „programmal” jön a világra, hogy maga körül tartson egy elfogadó-gondoskodó szeretett személyt, aki az ő igényeire megfelelő módon reagál. Az alakuló szeretetkapcsolatnak a kialakításához minden képessége születése pillanatától adott. Jeleket-ingereket küld a külvilág felé önmagáról és várja, hogy a felnőtt-optimális esetben az anya, de bármilyen állandó, nem vérszerinti gondozó személy- megfelelően értelmezze és reagáljon ezekre. Átlagos esetben ez a „párbeszéd”, az együtt töltött idő előrehaladtával egyre tökéletesedik, és kb. 3hónapra már megismeri a szülő-gyermek páros annyira a másikat, hogy az egymásra hangolódás, egymásra reagálás minimális súrlódásokkal optimálisan megtörténik.

Ám vannak olyan esetek, amikor ez az egymásra hangolódás nem optimális úton zajlik. Az elcsúszások okai lehetnek: a gyermek, a felnőtt, vagy a „párbeszéd” hiányosságai, „félreértései”.

Hiányosságok a gyermek oldaláról: labilis vegetatívum, koraszülöttség, szülés utáni adaptációs problémák, fizikai nehézségek:pl. táplálási nehezítettség az oralitás, vagy reflexek nem megfelelő működés miatt stb.

Hiányosságok az anya oldaláról: nem várt terhesség, terhességi-szülési komplikációk, szorongás-bizonytalanság, csalódás érzések pl. a gyermek neme/fizikuma miatt, pszichiátriai betegségek, gyermekágyi depresszió-pszichózis, pszicho-szociális problémák, stb.

Hiányosságok a „párbeszéd oldaláról”

 – a gondozó a jeleket, ingereket nem értékeli

- a gondozó a jeleket, ingereket rosszul értelmezi

- a gondozó a jelekre, ingerekre nem jól reagál

- a gondozó a jelekre, ingerekre nem időben reagál

Ha a „párbeszédek” elcsúsznak, a gyermek úgy éli meg, hogy a környezet nem veszi őt figyelembe, nem figyel rá, elhanyagolja. Az alakuló kötődés tehát a gondozó-gyermek között kezd bizonytalanná válni. A bizonytalan kötődésnek- kezdve a kisebb „elcsúszásoktól” a kötődési zavarig-számos jele lehet. Mivel a világhoz való viszonyunk-nyitottságunk, kíváncsiságuk, aktivitásunk, alkotókészségünk- alapja kötődési élményünk, így természetesen számos vonatkozásban találkozhatunk a kötődési sérülés következményeivel: pl. mennyire bátran, kíváncsian explorálja a gyerek a környezetét- ennek későbbi életkori megnyilvánulása a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való hozzáállása, tervek- ambíciók megfogalmazása. Ez az összefüggés azért lehetséges, mert a gyermek csak biztonságos kötődési bázison képes nyitottan a külvilág felfedezésére.

Élményei megosztásához, rendszerezéséhez, megértéséhez szüksége van a pozitív kötődési személyre (állandó gondozóra). Ha a környezetében nincs ilyen személy, akkor az exploratív viselkedés bátortalanná válik (mert pl. a külvilág biztos érzelmi háttér nélkül kiszámíthatatlan és félelemkeltő), szélsőséges esetben elsorvad.(lsd. anaklitikus depresszió, amikor a csecsemő már alig reagál a külvilágra, önmagába fordul, nem ad jelzéseket kifelé, mert azaz érzelmi tapasztalata, hogy úgy sem figyelnek, úgy sem reagálnak rá. Figyelem! a csecsemő valamennyi jelzése önmagáról való információ a világnak stratégia nélkül!) Vagy előfordulhat, hogy a gátolatlan kötődés képét mutatva minden potenciális felnőttől igyekszik figyelmet, kontaktust kérni, így védve magát a teljes kiszolgáltatottság-üresség érzésétől. Kötődési élményünk következményei kapcsolati jellemzőink is, hogy milyennek éljük meg a másikat és a vele való kapcsolatunkban önmagunkat. Ha végiggondoljuk: valójában a világhoz és a másik emberhez való viszonyunkat egyként színezik kötődési tapasztalataink: kíváncsiságunk, kitartásunk, bizalmunk, ismeretszerzésünk, kapcsolati jellemzőink, stb.

Ha a gondozott gyermekre gondolunk, a korai tapasztalataira ezen jellemzőiből következtethetünk: volt-e egy biztonságos kötődési személy az életében, ami a kapcsolatokban bizalomtelivé, kiszámíthatóvá, érzelmileg megközelíthetővé teszi. Vagy a másik esetben, amikor zárkózott, érdektelen, bizalmatlan, rapszódikus.

A kötődési tapasztalatok erőteljesen meghatározzák a későbbi viszonyainkat. Viszont nem változtathatatlanok! Az életút során számos korrektív élmény hatására megváltozhatnak ezek a belső élmények. Bensőséges, szeretetteljes odafordulás hozzásegítheti a gyermeket a korai csalódások korrekciójához. Terápiás-konzultatív keretekben szintén generálható változás. A 0-3 évesekkel és gondozójukkal folytatott konzultációban lehetőség van a korai prevencióra és intervencióra, ami hosszútávú, pozitív hatásokat eredményezhet, adott esetben protektív hatása lehet a későbbi életeseményekre. Képzett szakemberek által végzett konzultációt lehet kérni csecsemőkorba regulációs zavarok esetében (evési-étkezési-alvási problémák, excesszív sírás), kisgyermekkorban: magatartászavarok, beilleszkedési nehézségek, szeparációs szorongás, testvérféltékenység, a későbbi életkorban pedig a szokásos pszichoterápiás segítségnyújtás vehető igénybe az ismert keretek között. A konzultáció sajátossága a gyakorlatban, hogy a gondozó és a gyermek együtt van jelen a konzultáción, a folyamat része az itt és most értelmezése, az interakciók megfigyelése, átbeszélése.

Minél korábban vesszük észre a zavarokat, minél hamarabb kérünk segítséget-annál rövidebb idő alatt és nagyobb biztonsággal áll be a pozitív irányú változás.

A gyermekeket figyelni és értelmezni, a tapasztaltakra megfelelően reagálni- a legbiztosabb módja a harmonikus kapcsolatnak vagy az esetleg mutatkozó problémák korai felismerésének.

 Makónyi Judit klinikai gyermek-szakpszichológus
Módosítás dátuma: 2012. július 23. hétfő, 12:16
 
Matula bácsi él!! PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Debreceni Andrea   
2012. június 18. hétfő, 11:33

(villámképek egy munkahelyi kirándulásról)

Hurrá lazulunk! De hová megyünk? Az még titok. Vitt már főnökünk hegyre, síkra, levegőbe. Csak nem a víz jön? De igen, mégpedig a kanyargós Tisza!

Útnak indulunk, a busz gurul, az ősz simogat s előkerülnek azok a jóféle hazaik: üdítő, palacsinta, pogácsa s mellé jó ütős kis sztorik.

 

Jó kedvünk emelkedik…                    

Egy csodálatosan berendezett tájház, lelkes idegenvezetőjét megcsodálva úti célunkhoz érünk, ahol az egyik susnyásnál már vár ránk öreg motoros csónakunk.

A kapitány széles mozdulatokkal terel be vízi járgányába, s egy gázfröccs, - meg még egy - és már siklunk is a kacsa sztrádán. Az öreg tiszta szemű vízi ember, akár Matula bácsi mutogat, beszél, cinkosan kacsint, hogy minket a kilátóba is felvisz. A szemünk elé táruló vízi paradicsom leírhatatlan, az élmény soha nem feledhető. Szemünk előtt röpül fel a kárókatona, mellettünk úsznak el a fenséges hattyúk, szárcsák szaladnak a víz tetején.

Az öreg csak mesél-mesél, s mi ámulunk szavain s a látottakon. Ez maga az Élő Világ! A Tisza tó közepén, cölöpökön lépkedünk s láttunk ruca örömöt, békatutajt, sirály röptét, sőt főnökünk állítja, ő látta a kákán is csomó volt!

Élményekkel gazdagon hazaindultunk, hogy a munkába visszazökkenve felemlegethessük a boldog perceket. Na de! Már beesteledett és most következett, amire senki nem számított. Főnökünk szerint napnyugtával a napnak még nincs vége!! Ugyanis egy újabb meglepetés, egy teljesen váratlanul ért finom vacsora, tánc, móka, kacagás tette még boldogabbá a napunkat.

Így gyűlnek az élmények, szaporodnak a fényképek, s amint nézegetjük őket, érezzük mi is összetartozunk.

 

Módosítás dátuma: 2012. június 18. hétfő, 11:38
 
A rejtélyes fakanál PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Madai Anita   
2012. június 14. csütörtök, 14:11

2011. november első napjaiban intézménylátogatással összekapcsolt ideiglenes elhelyezésben levő testvérpár előzetes letartóztatásban levő testvéreit látogattuk meg Budapesten. Meglepő módon a lakásotthon-vezető ragaszkodott a kollegák részvételére is. Akkor még mit sem sejtettünk az előttünk álló meglepetésről. Az indulás napján, kora reggel kaptunk tőle egy telefonhívást, hogy hozzunk magunkkal 1-1 fakanalat. Kérdően húztam össze szemöldököm, értetlenül állva a kérése hallatán. Mivel választási lehetőségeim igen korlátoltak voltak, így tettem a dolgom. A délelőtt folyamán érdeklődő természetemből kifolyólag, kíváncsian vártam a fakanál használatba vételének eljövetelét. Miután a gyerekek találkoztak családtagjaikkal, meghatódott boldogságukban osztozódva egyre izgatottabban vártuk, mikor húzhatjuk elő a táskánk mélyéről a fakanalakat, és azok mikor fogják ellátni kellő funkciójukat.

 - Lehet, hogy elfelejtette, vagy nincs is rá szükség? - Bábot kell készítenünk, vagy eltört az övé, és nem tud többé főzni? - Talán a sofőrnek van szüksége rá, mert ki kell támasztani valamelyik ajtót, vagy elromlott az ablaktörlőJ?, fogalmazódott meg bennünk számtalan idétlennél- idétlenebb kérdés.

Budapestről hazaindulva, hirtelen egy bal kanyart véve, nem Debrecen irányába vettük utunkat. Ekkor lelkesedésünk csak tovább fokozódott, de pár perc elteltével az autó megállt.

És eljött a várva- várt meglepetés ideje.

- Megérkeztünk. Mondta a házvezető.

- Vegye elő mindenki a fakanalát, most kiderül, miért van rá szükség.

 Tátott szájjal (mintha újra gyermek lennék) szálltam ki az autóból, és akkor összeállt a kép. A veresegyházi medvepark kellős közepén találtuk magunkat. Több mint 40 barnamedve várta a mézbe mártott, számunkra „rejtélyes fakanál” kínálta ízletes ízeket. Rendkívül barátságos, 250 kg-tól kezdődő kamcsatkai-, európai-, erdélyi maci volt látható a közel 3,5 hektárnyi park területén. Akadt köztük olyan medve, amelyik természetfilmekben szerepelt, olyan, amelyik állatkertből került ide és olyan, amelyiket, sajnos nem megfelelő körülmények között házi kedvencként tartottak. Felültünk a MACI-LIFT-re is, majd a magasból a területen levő fenyves erdő és mesterségesesen kialakított macibarlangok, maci tavak tűntek szemünk elé. Soha nem felejtem el ezt a csodálatos látványt. Ezen a hatalmas elkerített területen, szabadon mozogtak, vígan fürödtek, halásztak, mászkáltak és hatalmas nyelvüket kinyújtva a kerítésen keresztül mézért kuncsorogtak. Felejthetetlen emlék maradt számomra.

Már csak egy kérdésem maradt:  a következő újságcikkem címe vajon A titokzatos tésztaszűrő lesz? J  

 

                                            

Módosítás dátuma: 2012. június 14. csütörtök, 14:17
 
Lakásotthonunk életéről... PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Administrator   
2012. június 14. csütörtök, 14:10

Kedves Olvasó!                                                        

Fogadd szeretettel bemutatkozásunkat, s engedd meg, hogy egy kicsit megismertessünk feladatainkkal, nehézségeinkkel és nem utolsó sorban örömeinkkel. 

Debrecen, Tégláskert 68. szám alatt található családi ház, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Debreceni és Nyírségi Lakásotthonai Befogadó Otthona címen több mint tíz éve biztosított teljes körű ellátást a gyámhivatalok által ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek, valamint más intézményekből engedély nélkül távozott fiatalok számára. Jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat működtetésében végezzük feladatainkat, mely változatlanul sok-sok örömmel, de olykor elkeseredettséggel teli.

A 8 fős szakmai team a családjukból különböző okok miatt kiemelt gyerekek életében próbálja pótolni, megadni a szülői gondoskodást, pedagógiai útmutatást, bölcs életvezető okítást, pszichológiai hallgatást, baráti csevegést. De a legfontosabb feladatunk, hogy, az itt eltöltött idő alatt –átlag 3 hónap – a gyermek tanuljon meg bízni saját magában és a kialakult helyzetéért felelős környezetében. Bár, a felnőttek világa által annyi elszenvedett testi és lelki sérülést csak enyhíteni lehet, elfelejteni talán soha.

Ennek ellenére büszkén mondhatom, hogy egy nagyszerű csapat összetartása, ereje, humora példaértékű útravalót ad a nehézségekkel megrakott tarisznyáját cipelő gyermek számára. 

Mottónk:

„Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik,

de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól.”

                                  

                                                                                              Carl William Buehner

                                              

Üdvözlettel: a tégláskert68.

 

 

 

Módosítás dátuma: 2012. június 14. csütörtök, 14:20
 
Szupervízió másképp – avagy Farsang 2012. PDF Nyomtatás E-mail
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark
Írta: Nyéki Barbara   
2012. február 28. kedd, 13:29

Fejlődés lélektani kutatások bizonyítják, hogy a „gyermeki én” mindenkiben örökké benne él. Az élethelyzettől és az egyéntől függően tör néha felszínre és ismét tudunk gondtalanul örülni valaminek, lelkesedni, együtt nevetni, együtt játszani, feltételek nélkül szeretni és elfogadni. Ennek a kutatásnak lehetett volna egyik „bizonyítéka” a Szakszolgálat farsangja is.

A „nagy” napot már lázas készülődés előzte meg, készültek a jelmezesek, szorgalmasan próbáltak a formációk, és hol itt, hol ott ültünk be egy-egy irodába néhány percre felemlegetve a korábbi Farsangok hangulatát, poénjait, finom ételeit.

Az idő csak múlik, leesett a nagy hó, és lassan olvadozni kezdett. Ideje volt, hogy mi is temessük a telet, temessük a téli bosszúságokat, kitörjünk kicsit a határidők szorításából a bürokrácia útvesztőiből és Farsangoljunk, nevessünk, táncoljunk.

Négy évvel ezelőtt a közös intézményi Farsang csapatépítő napként jött létre, amely segíti a különböző osztályokon dolgozó kollégák közelebb kerülését egymáshoz, és jobb munkakapcsolatokat eredményezhet.

Az intézmény épületén kívül megrendezett első farsang már meghozta a várt „eredményt” és hagyománnyá érett.

Még biztos Ti sem felejtettétek el a nagy sikerű Zizi Labor és asszonykórus formációt, vagy a  finom babgulyást, és csülkös töltött káposztát, amit jól esett elfogyasztani a kimerítő vetélkedő után a kis pálinkától megfáradt gyomroknak.

Az idén új kolléganőink készültek számunkra, érdekes, szórakoztató és próbára tevő vetélkedővel. Csatlakoztak hozzánk új kollégáink is a Befogadó Otthonból. Minden csapat kiállta a próbát. Ahogy haladt előre az idő, előfordult, hogy egyes feladatot szabadon értelmeztünk, így történhetett, hogy a nyim-nyam-nyum szavakkal segíthető térbeli koordináció nem vezetett eredményre, és bebizonyosodott, hogy a túrórúdit meg lehet enni késsel-villával, sőt akár piros pöttyös csomagolással is?! 

Szakmai feladványokkal tűzdelt activity játék során a mutogató személy mozdulatait, lehetett aztán bátran félreértelmezni, és bekiabálni a megfejtéshez cseppet sem közel álló szavakat...

Minden évben voltak jelmezeseink, de az idén tettünk ki talán legjobban magunkért, mert igazi karneváli hangulat alakult ki a táncparketten. Külön szórakoztató a jelmezesek felvonulását kísérő, tehetséges konferansziénk páratlan humora, melyet a legjobb pálinka mézédes aromája fűszerez.    

A retro disco aztán végleg meghozta a várt eredményt!  A többség addigra már ledobta szorongásait és önfeledten táncolt, énekelt, szórakozott. Discjockey-nk – aki mára már tiszteletbeli gyermekvédővé „avanzsált” jól keverte a lemezeket, és felvonultatta a legjobb slágereket számunkra. Táncoltunk, amíg a cipőnk, lábunk, erőnk bírta.... 

Minden csapatépítő napnak megvan az eredménye, ennek is lett: egy eltört szék, néhány elhagyott majd később megtalált sál, kesztyű és sapka valamint némi másnaposság.

De lett szakmailag mérhető eredménye is, hiszen sikerült a csoportdinamikát erősítenünk, az egyénekben felhalmozódott pszichés terheket feledtetni, és komoly eredményeket elérni a konfliktuskezelés területén.

A munkával terhelt hétköznapokban is jusson eszünkbe majd egy-egy vidám farsangi pillanat, amely átsegít bennünket az adódó személyes vagy szakmai problémákon, és akkor valós szupervíziós eredményekről számolhatunk be.

Módosítás dátuma: 2012. február 28. kedd, 13:30
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 4