Beiskolázás – Iskolaérettség

Minden család és gyermek életében jelentős eseménynek számít a beiskolázás. Tapasztalataim szerint a nevelőszülők sokszor bizonytalanul állnak az előtt a kérdés előtt, hogy vajon alkalmas-e az iskolai életre a gondjaikra bízott nagycsoportos gyermek? Meg tud-e majd birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek az iskolában várnak rá? Jól fogja-e magát érezni?
A felelősség nagy, hiszen az első iskolai évek kudarcai vagy sikerei jelentősen meghatározzák a gyermek iskolához, tanuláshoz való viszonyát, illetve a későbbi pályaválasztást.
Az új közoktatási törvény 2012 szeptemberétől fog hatályba lépni. Így az ez évi beiskolázásra még mindig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. több alkalommal módosított törvény rendelkezései az irányadók.
A Ktv. 6.§ (2) bekezdése alapján „ a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget legkorábban abban a naptári évben, amelyben  a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az a gyermek, aki iskolaérett, és a hatodik életévét 2012. május 31-ig betölti, szeptembertől megkezdi az iskolát. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti szeptemberben a tanulmányait akkor is, ha a hatodik életévét 2012. december 31-ig tölti be.
Azok a gyermekek, akik 2006. január 1. és május 31. között születtek és fejlettségük elmaradást mutat, még egy évig az óvodában maradhatnak, abban az esetben, ha a szülő és az óvoda megállapodik ebben.  Bizonytalanság vagy egyet nem értés esetén mindkét fél kérheti a nevelési tanácsadó véleményét.
A fentebb említett törvény értelmében vannak olyan gyermekek is, akiknek a tankötelezettség kezdete a nyolcadik életévre esik. Ez azoknál lehetséges, akik 2005. augusztus 31. és 2005. december 31. között születtek és a szülő, az óvoda, és a nevelési tanácsadó is egyet ért abban, hogy a 2012/2013-as tanévben is óvodában maradjanak.
Az iskolaérettségre vonatkozó vizsgálati kérelmeket 2012. január 15-ig kellett beadni a gyermek lakóhelye szerint illetékes Nevelési Tanácsadóhoz. A vizsgálatokra várhatóan február hónapban fog sor kerülni.
Fontos tudni, hogy a 4/2010. OKM Rendelet 12.§ (3) bekezdése azoknak a gyermekeknek, akik számára a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság 2011-ben további egy év óvodai nevelést javasolt, a beiskolázás előtt kontroll vizsgálaton kell részt venniük.
A következőkben szeretnék néhány támpontot nyújtani ahhoz, hogy az iskolaérettségnek milyen kritériumai vannak.
1. Fizikai alkalmasság
Megfelelő testi fejlettség, amely körülbelül 120 cm-es magasságot és 18-20 kg-os testsúlyt jelent (célszerű azonban figyelembe venni a vérszerinti szülők testméreteit is). Szükséges a jó fizikai erőnlét az iskolatáska cipelése és az egy helyben ülés miatt. Be kell fejeződnie az első alakváltozásnak, amely magában foglalja, hogy eltűnik a kisgyermekre jellemző pocak, a test megnyúlik, karcsúbb lesz. Megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak és megjelennek a maradandó fogak. A jobb– vagy balkezesség egyértelműen felismerhető.

2. Pszichés alkalmasság
A gyermek a rábízott feladatokat akkor is elvégzi, ha nincs kedve hozzá, tevékenységeit nem hagyja félbe. Szembe tud nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Mer és akar újra hozzáfogni egy feladathoz. Tud kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, megtalálja helyét a közösségben. Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. Amennyiben a gyermek vágyik iskolába menni, érdeklődik az iskolai tevékenység iránt, az jelzi beilleszkedési törekvését, hajlamát az iskolai munkára. Ha a személyiség terén ezek a jegyek megmutatkoznak, az sok mindent pótolhat az iskolaérettség egyéb kritériumai közül.

3. Értelmi képességek
Képes figyelmét tartósan (legalább 10-15 percig) lekötni, például rajzolással, feladatlap kitöltésével, színezéssel. Könnyen megtanul és elmond verseket, rövid meséket, mondókákat. Feltűnő beszédhibája nincs, árnyaltan tudja kifejezni (egyszerű és összetett mondatokkal is) érzéseit, gondolatait. Ismeri és használja a ceruzát (nem a minőség, hanem a rajzolás ténye a fontos). Eligazodik 1-től 10-ig a számok között, helyesen használja a több-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát.

Ingergazdag, a gyermekre figyelő környezetben egy „átlagos”, egészségesen fejlődő gyermek előbb-utóbb mindent elsajátít, ami az iskola megkezdéséhez szükséges. Ezeket a képességeket nem kell külön tanítani, mivel a fejődés során maguktól is kialakulnak. A szakellátásban azonban olyan gyermekekkel találkozunk, akiknek a fejlődése többnyire eltér az „átlagostól”. A familiáris, környezeti és egyéb tényezők miatt gyakran találkozunk problémás szocializációval és személyiségfejlődéssel. Ezért a rendszerbe került legtöbb gyermeknél a személyiségkorrekció és a reszocializáció elindítása alapvető feladat a folyamatos nevelés és gondoskodás mellett.
Éppen ezért Szakszolgálatunk nagy hangsúlyt fektet a gyermekek pszichés megsegítésére valamint a tanuláshoz szükséges képességek minél korábbi feltérképezésére. Azoknál a gyermekeknél, akiknél képességbeli elmaradások mutatkoznak, képességfejlesztő foglalkozások lehetősége biztosított. Március hónaptól ismét indul a gyermekek intenzív, iskolára felkészítő foglalkozása, melyre szeretettel várom a leendő első osztályosokat.


Csongrádi Barbara
gyógypedagógus